Vihar

Vihar

Ég-kristályok villogása betakar.
Dübörögnek hangtalanúl-robbanva.
És zavartalan zajong a zivatar.
Lábnyomunk földön nyugszik elmosódva.

Veri az Isten bűnös Áldozatát,
Dühöngő lépteit megremegjük mind.
Könnyeivel mossa világunk arcát,
Fényképen megörökít minden kínt.

Mikor tisztításának végét járja:
Szelével az összes bűnt elsodorja,
S napsugarával békét fest az égre.

Holnaptól tapossa újra a Csürhe,
De ma még tisztán nézhetünk Földünkre.
Bárcsak sohasem érne a végére.

2012