Mea Culpa

Mea Culpa

és tömegek mozdultak meg
üres megállóban ültem
egy csöves aprót kért tőlem
megsemmisülten röhögtem

vége

2012

Mindenfajta szerelem

Mindenfajta szerelem

az abszolút vagy
nem haragszom magamra
ha én neked nem

2012

Paradox

Paradox

bármit áttörő
sárgolyó
szív amit bármi
lerombol

valahogyan ez alkot

2012

Tökéletesen egyedül

Tökéletesen egyedül

otthon
senki
senki nem
csak te
csak

szürke szoba
meghal mindened

csönd
egyedül a csönded
az idő csak csöppen

2012

Add

Add

szemeid
lássam
füleid
halljam
lábaid
járjam
kezeid
fogjam

vasadat
szívedet

2012

Minden

Minden

Minden ami valaha
írva volt és lesz
bennem van

Egyetlen egész vagyok
mint akárki más
Egyetlen

Mindenki világra jött
és el fog menni
Mindenki

Minden ami megtörtént
s meg fog történni
bennem van

2012

Alkotás

Alkotás

Üresnek hat a
szivárvány
Nincs teltebb a
fehérnél
Egyik megállt
Másik bárhova juthat

2012

Jelen II

Jelen II

jövő
nem kell elképzelned
múlt
nem kell emlékezned

2012

In memoriam Stanley Milgram

In memoriam Stanley Milgram

Az ember vért harap

és követ szarik.

kiharapja

kiszarja

2012

Színjáték

Színjáték

Játszom
nevetek
Vágyom
boldog vagyok
Nem

2012

November 30

November 30

mire lejár a
bérletem karácsony is
elmúlt már
addig minden rejtély

2012

Fél óra

Fél óra

fél órája
nyitott szem
légszomj
hallgatag mérő

most
szürke illat
mozdulatlan metronóm
kiszáradt

elérte az elérhetetlent
fél órája

2012

Ha elköltözöm

Ha elköltözöm

ha elköltözöm
hófehér szobám lesz
hófehér és selyem
bármit tehetek
(aztán úgysem lesz)

2012

Megint ő

Megint ő

tökéletesen egyedül
elhagy
az elkeseredéstől
okádnék csak

2012

Az emlékezés vágyának ellipszise

Az emlékezés vágyának ellipszise

Az öntudat
F1
A gondolkodás
F2
A félelem
T

elhagynám magamat

2012

Zavar

Zavar

Csak nevetek
nevetek
nevetek

csak mosolygok
csak

2012

Három

Három

Atya, Fiú, Szentlélek
Elme, Test, Lélek

Múlt, Jelen, Jövő
Negatív, Nulla, Pozitív

Apám, Én, Anyám

2012

Szobában

Szobában

Az óra a falon lóg, új árnyalatba öltözik a fal.

Mérőzik az analóg, ütemére vibrál a világ.

Megállíthatatlanul folyik el az idő.

Mindenki másfelé úszik, de ugyanoda jut.

Csak remény a távolabbi, csak hit a cél

és cél a hit. Nem rendíthet se vas sem acél,

mert tudok, és ehhez ragaszkodom.

Foggal-körömmel, de fontoskodom,

s nem kéretem,

csak egyetlen öröknek remélem

magamat. Hitem rendíthetetlenül keserű,

melyet nem törhet le sem öröm se derű,

s nem állíthatja meg bizalmamat

abban, hogy látni fogom a halálomat.

Egyedül leszek.

Szeretni akarom ezt a helyzetet

és lépni egy újabb szintet.

Magamnak vajon meg tudom bocsátani,

hogy nem tudom elképzelni,

milyen nélkülem az életem?

2012

Váci utca

Váci utca

mennyi

múltja,

családja

2012

Jelen

Jelen

volt
lesz
sosincs

2012

Te

Te

Virágot hozz
Csukd le szemem

mondhatok bármit, úgysem

2012

Ha nem engedsz

Ha nem engedsz

könnyű vagyok
mosolygok
nincs erőm

2012

Ha engedsz

Ha engedsz

ha engedsz

meghalni

elhiszem

2012

Ő

Ő

Mindig
árnyékom
testünk közös
életet kapott
nem bírom el
arcom kezeimbe temetem
ki vagyok?

2012

Mi

Mi

Rendszámtáblákként
futunk bele egymás
é l e t é b e

2012

Kakukkfészkek

Kakukkfészkek

Kakukkfészkekben
ülünk.

kegyetlenség

2012

Fohász

Fohász

látszom,
nem
könyörgöm

2012

Nyílt intervallum

Nyílt intervallum

ha beáll,
ha szememre jön

nyílt intervallum

2012

y=1/x ábra

y=1/x ábra

x: saját
y: másoké
sohasem
tökéletes

2012

Mindig

Mindig

mindig
a pillanat
a halál előtti

2012

Buszon

Buszon

Baszadék tömeg.
Utazik a feszültség.

2012

Legvégsők

Legvégsők

olvasod
átéled:
a pillanat zajlik

2012

Minden utolsó napom

Minden utolsó napom

Utolsó napom
az összes. Egytől-egyig.
A mával-egész-énem
eltűnik holnap.

2012

Lezáró

Lezáró

itt állok
valaha ott
Csönd van.
előttem
utánam

2012

Gardrób

Gardrób

fiókba teszem
önmagam összehajtott
darabkáit

2012

Elhittem

                 Elhittem

                  elhittem:

         minden pillanat egyszer

           csak egyszer lehet 

           csak egyszer eshet

                   egyszer

2012

Akadály

Akadály

Torlaszt állunk ön-
magunknak. Tenger nyeli
el zsengéinket.

2012

A Halott

A Halott

Csütörtökön elmegy.
Visszük végső útra.
S halottként itt marad.
Ráfolyik a Múltra.

2012

Lázálom

Lázálom

Tudja: utálok
szállni, mégis ereget.
Didergem forrót,
s izzadom a hideget.

2012

A lépcső

A lépcső

Erőtlen lépés;
Kifacsart, szűk üresség.
Csak pár ártatlan
fok a Tökéletesség.

2012

Magányos halász

Magányos halász

Mély aranyhídban
kapirgálja életét
az Elhagyatott.

2012

Alkonyat a kikötőben

Alkonyat a kikötőben

Élettől izzó
zöld őrzi éjszakának
zord kihűlését.

2012

Temetetlen múlt

Temetetlen múlt

Sosem gondoltam
volna, hogy elköltözöm.
S mégis, ott maradt
minden, amit gyűlöltem.

2012

Kora-Hold III

Kora-Hold III

Izzó poklot és
hű mennyet elválasztó
olvadt ezüstgömb.

2012

Kora-Hold II

Kora-Hold II

Karikás szemmel,
fáradó pupillával
rád pislog Isten.

2012

Kora-Hold

Kora-Hold

Tenger-kék égen
halványan előbújó
elkeseredés.

2012

Gyilkos ebéd

Gyilkos ebéd

Kihűl. Hideg, mint a beletörődés.
Vézna ráncos csuklóval utána kap:
"Kell egy harapás, egy zsíros fröcsögés.
Hátha... Csak akad egy utolsó falat!"

Borsó-magányban kapirgál tányérján,
újfent megleli az elemózsiát.
Torkára döfi, behabzsolja bénán.
A Világ sem csillapítná éh-szomját.

Keserű Páclébe dobja ruháit,
végtelen undor-vágyban megmártózik.
Elátkozva rágja tovább lét-magját.

Bűnbe esik bomlasztó hatalmával:
örökre egybekel a Falánksággal.
S gyilkos ebédjén fölfalja Önmagát.

2012

Fáradtság

Fáradtság

Ordító csöndbe öltözött az este.
Gyökeret vert a rút tehetetlenség
s édes súlyát máris lábamra tette.
Ennyi van csak: látatlan-egyszerűség.

Orkánt szabadít a zsilip fészkembe.
Bizsereg világom és ásványt csorgat
önmagáról. Testem Tölgy, s így egész lesz
Hárs lelkemmel. Egybekelnek ma-holnap.

Mozdul az egyenes, görbévé válik
tudtalan. Semmiben lebegve váltig
állítja mindenről első sejtését.

A lezárult cellámból se be, se ki.
Álomra borul a "minden és semmi".
Keringőbe hív a világmindenség.

2012

Vihar

Vihar

Ég-kristályok villogása betakar.
Dübörögnek hangtalanúl-robbanva.
És zavartalan zajong a zivatar.
Lábnyomunk földön nyugszik elmosódva.

Veri az Isten bűnös Áldozatát,
Dühöngő lépteit megremegjük mind.
Könnyeivel mossa világunk arcát,
Fényképen megörökít minden kínt.

Mikor tisztításának végét járja:
Szelével az összes bűnt elsodorja,
S napsugarával békét fest az égre.

Holnaptól tapossa újra a Csürhe,
De ma még tisztán nézhetünk Földünkre.
Bárcsak sohasem érne a végére.

2012

Önviselés

Önviselés

Hétvégén leszáll
a köd, amit irdatlan
folyóból mertem.

2012

Magamnak voltam

Magamnak voltam

Öregség, mint Tejbe mártott alkalom,
Ahogy megfáradva csorog lábamba.
Néha-néha pillanatra megkapom.
Elmúlásnak nektár-édes Zamata.

Vörös óriásként elnyel majd a Csönd.
Égető marad, amit tudtam s mit nem.
Bolond teljességgel szív majd be a Föld.
A Holnapba többé meg nem érkezem.

Dilettáns vágyam éjjeliőrként vár,
Hogy megmutassa mit szeretnék s mi jár.
Tűzszekerem összeomlik alattam.

A Bizonytalanságban tudtomra jut,
Ami volt mostanra örökre elmult.
Semmi voltam és Mindenség maradtam.

2012

Rég

Rég

Rég hiányoztam
már ennyire magamnak.
Most sem igazán.

2012

Idill

Idill

Zord időben haza.
Dolgozni hajnalig.
Felvenni Éj-bőröd.
Megmosni Holnapit.
Ráncokat áldani.

Édes-hiányosan
És csordult-telítve
Megérkezel a
Tökéletességbe.

2012

A Széphajú

A Széphajú

Emberarcú
Macskák között
Csak várom Őt,
A Széphajút.

Hóvirágok
Tengerében
Fehér illat
Mosolyt fakaszt.
S ostorozza
Egyre-egyre,
Hogy érkezzen
Közelembe.

Nektár-ittas
Mély kortyokban
Kiszellőzik
Hajnal-mámor,
S megérkezik,
Leül mellém.
Holdkő-ruhás
Égteremtmény.

Lehűti és
Pusztítja Őt
Ölelésem.

S Vért nyakalva
Gyermeket szül
Az Elhagyatottságra.

2012