Eksztatikus
nyugalom
miféle apokaliptikus vonzás
az, mi összegez, mi egymás felé taszít,
(az izmokba hasító magányosságot
hány nappal fizeti az idő
miért nem állíthat sziklát,
ha ledönteni képes,
a hit)
---
tudom
tudom
a sok szilánk más-egésszé összeáll,
a sok széthasított fa egy házba épül
és megéljük saját Damaszkuszunkat
pillanatnyi végünkben
de addig eksztatikus nyugalomban
közeledünk
egyre csak közeledünk
2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése