Az örök szertelen
én közelebbre
láthattam
de csak mert törpék
vállán álltam
mi valahogy mindannyian
egy szerelemre születtünk
az összesben az egyetlen
amire felszalad minden
amitől megindul a szoknyád
végén az első szál anyag
amitől a legfőbb vágyad
az elemi egyszerűség
én egyszer éltem értetek
ti százszor éltetek értem
minden mozdulatsor, puszta
széllebbentés, agyról pattant
szikra s miegyéb történet
íródott és énekelték,
szoborba öntött festékként
áztak a színészek s maradtak
örökre képletek közé
eresztve, hatalmassá vált
a hatalmas, az egyetlen mi.
kísérjetek
szülői szemmel
2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése